"Vigyünk 2 csillagszórót mamiéknak." -"Egyet, csak egyet vigyünk. nem szórakozunk..." (Dávid)

Anyám napjára..

"Ó, az én kis szemem fénye.." sóhajt először ANYA, mikor megpillantja gyermekét. A gyerek lesz az első, minden csak második.  És akkor elkezdődnek az álmatlan éjszakák, mert a baba éhes, hasfájós, jön a foga, tele a pelus. A nyúzott nappalok, mikor kócosan, pizsiben jársz és alig várod, hogy 5 percre leülhess. Etetsz, altatsz, vigasztalsz, sétáltatsz, mesélsz. Figyelsz, aggódsz, pakolsz, teregetsz, vasalsz, lemondasz, áldozatot vállalsz, kibírsz, virrasztasz, magyarázol, segítesz.Mikor vásárolni mész, azt nézed nekem mi a jó, azt a zenét hallgatod, amit én szeretek és nem azt, amit te. Kiabálunk, veszekszünk, nevelnél, de makacs és sértődős vagyok. "Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.."-sóhajtasz később. "Majd megtudod te is, ha anya leszel!" És lettem és megértettem. Adhatok virágot, énekelhetek, vagy mondhatok verset köszönetképpen, de mindketten tudjuk mennyi az annyi. Így én -már megint nem nóóórmális módon-nem ezért vagyok hálás. Hanem amikor boldog vagy, bár nincs okod rá. Mikor humorizálsz, nevetsz, csak úgy. Mikor a koleszos sztorikat mesélted, mikor csak "kanalas"-ra sikerült a süti, mikor vinnyogva röhögtünk  hülyeségeken! Mikor együtt vagyunk a semmi különösben. Olyankor kerek és hiánytalan a világ. Mert akkor látom csak, hogy a SZEMED FÉNYE A SZEMEM FÉNYE..... És ez nem kis dolog, hanem határtalanul nagy. Életet adtálnekem és hálám jeléül ÉLEK vele és boldog leszek. Köszííííí! .. a kaját is...hihi